Latin alapú orvosi terminológia I.
Általános leírás
Az orvosi latin és görög nyelv nem hiába része az egészségtudományok oktatásának annak kezdetei óta, és ez aligha változhat meg. A német tradíciójú orvosképzésben és egészségügyi gyakorlatban mai napig közvetlenül a latin terminusok dominálnak, míg az angolszász tradícióban a jövevényszavaknak köszönhetően fejtik ki hatásukat. Ha meg akarjuk érteni, hogy a lábszárcsont miért ’tibia’ a legtöbb nyelven, akkor nem tehetünk mást, mint megvizsgáljuk a klasszikus nyelvek hagyományát, hatását, szerepét a mai modern orvosi nyelvekben és igyekszünk elsajátítani ezt készségszinten. Erre szolgál a Latin alapú orvosi terminológia két féléves kurzusa. A tantárgy célja, hogy a hallgató elsajátítsa az egészségtudományok tanulásához szükséges latin nyelvi hátteret, továbbá, hogy megismerkedjen a latin és a görög nyelvhez köthető szaknyelvi terminológiával. A kurzus teljesítésével a hallgató megismeri a latin nyelvi alapfogalmakat, valamint tanulmányozza az orvosi szakkifejezések és szövegtípusok különböző csoportjait (orvosi jelentéseket, recepteket, anatómiai neveket, betegségek és eljárások neveit). A kurzus elvégzését követően a hallgató képessé válik az orvostudományban használt latin nyelvű szövegek és szakkife-jezések fordítására és alkotására.
Kurzus leírás:
A kurzus célja, hogy a hallgató elsajátítsa az egészségtudományok tanulásához szükséges latin nyelvi hátteret, továbbá, hogy megismerkedjen a latin és a görög nyelvhez köthető orvostudomány terminológiával. A kurzus teljesítésével a hallgató megismeri a latin nyelvi és a nyelvészeti alapfogalmakat, valamint tanulmányozza az orvosi szakkifejezések és szövegtípusok különböző csoportjait (orvosi jelentések, receptek, anatómiai és kórélettani alapfogalmak etc.). A kurzus elvégzését követően a hallgató képessé válik a latin nyelvű szövegek és szakkifejezések fordítására és alkotására.
Irodalom:
Kötelező irodalom: Barna Diriczné, Gyöngyi: Orvosi latin, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2016. Brandl Gergely-Illés Imre Áron- Marancsik Márta-Vágvölgyi Edit: Orvosi Latin Termino-lógia. Egyetemi jegyzet. Szeged, 2022
Ajánlott irodalom és orvosi latin tankönyvek:
Belák, Erzsébet: Orvosi Latin, Semmelweis Kiadó, 2005. Takácsné Tóth: Emőke: Latin nyelv-könyv gyógyszerészhallgatók számára. Debrecen, 2014. Donáth, Tibor: Négynyelvű anatómiai szótár. Budapest, 2005. Donáth, Tibor: Anatómia atlasz, Budapest, Medicina kiadó, 2018.
Kiegészítő tananyagok: A további tananyagok a kurzus hivatalos honlapján találhatóak meg [www. coospace.etr.u-szeged.hu]. Minden a tárhelyre feltöltött és az órán kiosztott tananyag elsajátítása kötelező.
Heti beosztás:
1. Foglalkozás, első hét. Tartalom: Kurzusleírás ismertetése és általános információk. A grammatikai fogalmak ismertetése. A latin abc és helyesírás. Szókincs: szervek, az emberi test fő részei. Tankönyv: 1-20. Jegyzet: 5-10.
2. Foglalkozás, második hét. Tartalom: A latin főnév szótári alakja (decl. I.-V.). Birtokos szerkezet alkotása a szótári alakok használatával a (sing. nom. és sing. gen. használata). Szókincs: az emberi test fő síkjai, anatómiai szakkifejezések. Tankönyv: 20-37. Jegyzet: 11-21.
3. Foglalkozás, harmadik hét. Tartalom: Több tagú birtokos szerkezet alkotása és a latin főnevek tipikus végződései. Szókincs: a csontvázrendszer bevezető, koponya és alsó végtag. Tankönyv: 38-46. Jegyzet: 11-21.
4. Foglalkozás, negyedik hét. Tartalom: rendhagyó szótári alakok. Többes számú alakok képzése alany esetben és azok használata. Szókincs: anatómiai gyűjtőnevek, csontvázrendszer felső végtag és törzs Tankönyv: 38-46. Jegyzet: 21-30.
5. Foglalkozás, ötödik hét. Tartalom: Többes számú alakok képzése birtokos esetben és azok használata. Szókincs: az ízületek és izmok alsó és felső végtagon. Tankönyv: 46-64. Jegyzet: 31-40.
6. Foglalkozás, hatodik hét. Többes számú birtokos szerkezetek képzése és az III. deklinációs kivételek főnevek esetében. Szókincs: az ízületek és izmok fej-nyak és törzs területén. Tankönyv: 46-64. Jegyzet: 40-57. (kivéve görög 49-52.)
7. Foglalkozás, hetedik hét. Tartalom: A latin melléknevek rendszere. Jelzős szerkezetek alkotása három végű melléknevekkel egyes számban. Szókincs: mozgásszervrendszer betegségei és kapcsolódó görög elemek. Tankönyv: 64-76. Jegyzet: 57-66.
8. Foglalkozás, nyolcadik hét. Tartalom: Két végű melléknevek szótári alakja használata egyes számban. Szókincs: a szív, kis- és nagyvérkör artériás erei. Tankönyv: 77-80. Jegyzet 67-72.
9. Foglalkozás, kilencedik hét. Tartalom: A harmadik declinatio speciális használata és a ‚i’ tövűség rendszere. Szókincs: a kis- és nagyvérkör vénás erei, . Tankönyv: 80-94. Jegyzet 72-76.
10. Foglalkozás, tizedik hét. Tartalom: Jelzős szerkezetek használata többes számban. Többtagú birtokos és jelzős szerkezetek alkotása. Szókincs: a cardiovascularis rendszer klinikai használatú görög szó elemei. Tankönyv: 83-94. Jegyzet 72-76.
11. Foglalkozás, tizenegyedik hét. Tartalom: Fordítási gyakorlatok (összetett diagnózisok, kórképek, eljárások). Többtagú birtokos, jelzős szerkezetek alkotása. Szókincs: a nyirokrendszer. Tankönyv: 95-106. Jegyzet 128-129.
12. Foglalkozás, tizenkettedik hét. Tartalom: Fordítási gyakorlatok (összetett diagnózisok, kórképek, eljárások) Görög klinikai kifejezések gyakorlása. Szókincs: légzés általános kifejezései és a légutak. Tankönyv: 107-109. Jegyzet 49-52., 128-129.
13. Foglalkozás, tizenharmadik hét. Tartalom: Több tagú komplex jelzős szerkezetek alkotása egyes és többes számban. Online próbateszt gyakorlása. Szókincs: Légzőrendszer patológiai elváltozásaival kapcsolatos görög kifejezések Tankönyv: 109-116.
14. Foglalkozás, tizennegyedik hét. Tartalom: Zárthelyi dolgozat a József Attila Tanulmányi Központ Klebelsberg Kunó Könyvtárában.