A kutatási téma ismertetése:
Bizonyított, hogy a hagyományos rizikótényezők teljes mértékben nem magyarázzák a koszorúér megbetegedések létrejöttét. A pszichoszociális tényezők szerepét kb. 25-40%-ra becsülik a szívbetegségek kialakulásában.
Az 1950-es évek óta számos tanulmány elemezte a negatív emocionális állapotok, az akut és krónikus stresszorok, illetve a szociális kapcsolatok hatásait a szívbetegségekre vonatkozóan. Három fő domain szerint csoportosíthatjuk a jelenleg bizonyított pszichoszociális rizikótényezőket:
1. akut életesemények, valamint krónikus pszichoszociális stresszorok (pl.: munkával kapcsolatos stressz, házastársi stressz)
2. negatív érzelmi állapotok: depresszió/ depresszív tünetek, reménytelenség, düh, ellenségesség, szorongás, vitális kimerültség, alvászavar
3. szociális tényezők: szociális kapcsolatok zavara, társas támogatottság hiánya vagy alacsony szintje, szociális konfliktusok
A pszichoszociális tényezők indirekt (viselkedéses) és direkt (patofiziológiai) utakon válhatnak kardiovaszkuláris rizikótényezővé.
A krónikus stressz számos, egymással összefüggésben lévő útvonalon válhat kockázati tényezővé:
1. fiziológiai és biokémiai tényezők közvetítésével (pl: vérnyomás emelkedés, szérum lipoproteinszint növekedése)
2. egészségkárosító magatartások direkt és indirekt hatása révén (pl.: dohányzás, mozgásszegény életmód, egészségtelen étrend), valamint az alacsonyabb terápiás adherencia révén
3. fokozott érzelmi állapotok, pl.: szorongás, depresszió, vitális kimerültség, düh stb. kialakulásával, melyek következményei lehetnek a szimpatikus idegrendszer és a hipotalamusz - hipofízis- mellékvesekéreg tengely túlműködése, a szívritmus autonóm szabályozásának felborulása, a vérlemezkék fokozott aggregációs készsége, a közvetlen érfal károsodás, a plakk-ruptúrák nagyobb kockázata, immunrendszer működésének megváltozása.
Kiemelten fontos a tradicionális kardiovaszkuláris rizikótényezők kezelése mellett a pszichoszociális rizikótényezők azonosítása és személyre szabott terápiája is.A kutatási téma előzményei:
Bodón Rafael Beatrix doktori kutatása során, longitudinális vizsgálat keretében, elemezte az ischaemiás szívbetegségekkel (krónikus ISZB, AMI) összefüggő lelki tényezőket. Vizsgálta a miokardiális infarktuson átesett betegek életminőségét, valamint állapotrosszabbodásukat és halálozásukat befolyásoló lelki és fizikális faktorokat.
A Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kara a magyar felsőoktatás nagy hagyományokkal rendelkező, meghatározó intézménye.
A Kar és jogelődei immár több száz éve állnak az egészségügyi képzés szolgálatában, hallgatók ezreit vezették be a gyógyítás tudományába. Szeged több mint kilenc évtizede ad otthont Karunknak.
6725 Szeged, Tisza L. krt. 109.
Telefon: +36-62-545-016
A Szegedi Tudományegyetem olyan gazdag hagyományokkal rendelkező, a magyar felsőoktatás magas presztízsű felsőoktatási intézménye, amely hivatásának tekinti az alap- és mesterképzés, a tudományos (doktori) képzés, a felsőfokú szakképzés és a szakirányú továbbképzés szintjein megvalósuló minőségi oktatási tevékenység folytatását.
6720 Szeged, Dugonics tér 13.
Telefon: +36-62-546-975
Szeged megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb városa, a Dél-Alföld legnagyobb városa, Csongrád megye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.