A katolikus teológia tanítása szerint az emberi méltóságunk alapja az, hogy Isten az embert maga képmására teremtette, Jézus formájában emberalakot öltött, akinek születését karácsonykor ünnepeljük. Az adventi időszakban erre várakozunk. Jézus kereszthalálával minden embert megváltott, hogy haláluk után az örök boldogság világába jussanak.
Ferenc pápa november végén nagysikerű előadást tartott Strasbourgban, az Európai Parlamentben és az Európa Tanácsban. Beszédében számos olyan gondolat van, mely minden ember számára fontos, értékes és meggondolandó lehet.
Az emberi jogok előmozdítása, és a személy méltóságának tisztelete központi helyet kell, hogy elfoglaljon az Európai Unióban. Az embert tisztelni kell a megfogantatástól haláláig, méltóságához hozzá tartozik, hogy ne hasznossága alapján döntsenek sorsáról, és amikor már nincs rá szükség eldobják, mert gyenge, beteg, vagy megöregedett. Az emberi méltósághoz hozzá tartozik, hogy az emberek szabadon kifejezhessék gondolataikat és megvallhassák hitüket. Ehhez szükségesek olyan jogi keretek, melyek határt szabnak az erő uralmának és a hatalom zsarnokságának. Milyen méltósága van annak az embernek, akinek nem jut táplálék, létminimum alatt él, nincs munkája, teszi fel a kérdést a pápa. Hasonlóképpen nem lehet diszkrimináció tárgya a nő és férfi. Ugyanakkor a jogok mellett kötelessége is van az embernek, a közösség szolgálata, a másik ember méltóságának tisztelete. Isten lelkiismeretünk által minden ember szívébe oltotta azt a képességet, hogy meg tudja különböztetni a jót a rossztól. Korunk egyik legelterjedtebb betegsége a magány, az emberi kapcsolatok hiánya, mely nemcsak az időseket, hanem a fiatalokat is sújtja. A magányt a gazdasági válság csak tovább súlyosbította. Európát az általános fáradtság és elöregedés jellemzi. Európa anya helyett inkább nagymamának tekinthető. A nagy eszmények látszólag elvesztették vonzerejüket. Égbe kiált a már szinte fenntarthatatlan bőség és a szegények iránti közömbösség, amely a „kiselejtezés kultúrájához” vezethet. Az emberi életet ingyen kaptuk, ami kötelességekkel jár: az elesettek felkarolása. Az európai parlamenti képviselők kötelessége, hogy tekintettel legyenek a népekre és személyekre, azok törékenységére. Nem szabad engedni a pénzügyi hatalmaknak, amelyek a háttérben húzódó erőket szolgálják.
Ha Európának vissza akarjuk adni a reményt, el kell ismerni a személy központi szerepét, elősegíteni tehetsége kibontakozását. Ennek egyik legfontosabb eleme a nevelés, ami a családban kezdődik, melynek menedékül kell szolgálnia az időseknek és elhagyatottaknak is.
A család mellett fontos szerep hárul az iskolákra, egyetemekre, melyeknek a technikai ismeretek átadása mellett, a személy átfogó fejlődését is kell szolgálniuk.
Ingyenes ajándékként kaptuk a környezetünket, melyet Isten az ember kezébe helyezett megőrzésre és jobbításra. Tűrhetetlen az is, hogy az emberek milliói halnak éhen, miközben naponta semmisítünk meg több vagonnyi élelmiszert. A parlamenti képviselők feladata a munka méltóságának helyreállítása. Kizsákmányolás helyett munkahelyeket kell biztosítani, ami lehetővé teszi a családalapítást és a gyermeknevelést.
Meg kell oldani a bevándorlás kérdését, hisz a Földközi-tenger lassanként hatalmas temetővé változik. Tekintettel kell lenni a bevándorlók emberi jogaira, hogy ne korunk rabszolgái legyenek. Az okokat és nem a tüneteket kell kezelni.
A keresztényég 2000 éves története nem volt mentes konfliktusoktól, tévedésektől, bűnöktől, de mindvégig a jó építésének vágya vezérelte, erről tanúskodnak többek között a szeretetszolgálatok és a műemlékek.
Európának újra fel kell fedezni saját arcát, hogy főszereplő legyen a tudományokban, művészetekben, és az emberi értékek, a hit, a remény és a szeretet hordozója legyen.
Ferenc pápa gondolatai osztatlan elismerést kaptak az Európai Parlamentben és az Európa Tanácsban, függetlenül a politikai pártoktól.
Dr. Hencz Péter
